Sir George Martin 1926. janur 3-n szletett.
Idnknt gy emlegetik, mint az "tdik Beatle", utalva a Beatles egyttes producereknt vgzett munkjra.
A II. vilghbor alatt a brit haditengerszet lgiflottjnl szolgt, onnan szerelt le 1947-ben. Zent kezdett tanulni, majd zongoristaknt s obosknt dolgozott. 1950-ben kerlt az EMI-hoz, 1955-ben annak egyik lenyvllalatnak, a Parlophonenak lett menedzsere. Eredetileg humoros felvteleket ksztett olyan mvszek kzremkdsvel, mint Peter Sellers s Rolf Harris.
A Beatlest elszr 1962-ben hallgatta meg, miutn a zenekart a Decca elutastotta. szerzdst kttt velk, annak ellenre, hogy els benyomsa szerint elg rettenetesek voltak. Ez egy hossz kapcsolat nyitnyt jelentette, amelyben Martin zenei jrtassga segtett thidalni a rst az egyttes nyers tehetsge s az ltaluk elrni kvnt eredmny kztt. A legtbb szimfonikus hangszert az sztnzsre alkalmaztk lemezeiken. A kzs munkra j plda a "Penny Lane", ahol fuvola, piccolo s szrnykrt kerlt a dalba; McCartney elddolta a dallamot, Martin pedig lekottzta s hangszerelte. Ez az a szm egybknt, amelyet a mai ltalnos iskols nekknyvekben ajnl az r -Beat slgereknt- meghallgatsra.
A Beatlesen, s tagjainak szlprojektjein kvl sok ms zenekar mellett tevkenykedett producerknt, s elismert zeneszerz is ( rta a Srga tengeralattjr cm Beatles film, illetve az lni s halni hagyni cm James Bond film zenjt).
1998-ban kiadott egy CD-t, In My Life cmmel. Ezen szmos szokatlan zenszt, nekest s alapveten nem nekes mvszt szerepeltetett. A CD-n Beatles dalok feldolgozsai hallhatk.
A zeneiparban vgzett szolglatairt lovagg tttk. Nemrg is ott volt a Beatles: Love cm j albumnak bemutat estjn. Egybknt sokat segtkezett a lemez elkszlsnl Paulnak s Ringonak. Ma George 81 ves.

|