John Winston Lennon, k�s�bbi nev�n John Ono Lennon

Sz�letett: Liverpool-ban (Egyes�lt Kir�lys�g), Oxford Street, Maternity Hospital 1940. okt�ber 9-�n

Meghalt: New York-ban (USA), 1980. december 8-�n

Apja: Alfred Lennon, haj�pinc�r volt

Anyja: Julia Stanley, h�ztart�sbeli volt

Testv�rek: 2 l�ny

Hobbija: rajzol�s

Jellemz�se:

A 20. sz�zad egyik legnagyobb hat�s� �nekese, zeneszerz�je, k�lt�je �s a The Beatles git�rosa. Az 1960-as �vek folyam�n Paul McCartneyval val� egy�ttm�k�d�se komoly hat�st gyakorolt a rockzene fejl�d�s�re, a komolyabb �s politikai �zenetet hordoz� ir�nyba terelve azt.

Lennon dalai tele vannak f�jdalommal �s rem�nnyel. Zen�je hol vid�m, hol pedig nagyon komor volt. Dalsz�vegeiben szem�lyes �s karrierj�hez f�z�d� v�gyait, gondolkod�sm�dj�t, a h�rn�v �rnyoldalait �s az aktu�lis esem�nyekr�l alkotott v�lem�ny�t fogalmazta meg. McCartneyval siker�lt meghonos�tania az elektronikus effekteket a rockzen�ben, lehet�v� t�ve ezzel sz�mtalan zenei st�lus kialakul�s�t.

Lennon a telev�zi�ban, filmekben sajt�t�j�koztat�kon �s interj�kban tan�bizonys�got tett szem�lyis�g�nek l�zad�, kritikus oldal�r�l, gyors �szj�r�s�r�l �s szarkasztikus humor�r�l. Munk�iban el�szeretettel alkalmazta a sz�nd�kos megt�veszt�st. Zenei karrierje mellett b�keaktivista, �r�, sz�n�sz �s fest�m�v�sz is volt.

Korai �vek:

A t�rsadalmi k�zhangulat Lennon sz�let�sekor el�gg� nyugtalan volt, mivel Nagy-Britannia �pp a m�sodik vil�gh�bor�t pr�b�lta megnyerni. Sz�lei mindketten rendelkeztek n�mi zenei h�tt�rrel, de egyik�k sem foglalkozott vele komolyan. Lennon a sz�leivel Liverpoolban �lt mindaddig, am�g apja, Alfred Lennon (becenev�n Alf, k�s�bb Freddy) haj�pinc�r ott nem hagyta a csal�dot. John ekkor m�g csak �t�ves volt. Anyja, Julia ekkor �gy d�nt�tt, hogy nem k�pes gondozni a fi�t �s n�v�r�re, Mimire b�zta a nevel�s�t. �gy John gyermek- �s kamaszkor�t Mendipsben, a Menlove Avenue 251. c�men t�lt�tte a nagyn�nj�vel �s annak f�rj�vel, George-dzsal.

Mint Liverpool legt�bb lakosa, Lennon is �r sz�rmaz�s� volt. Nagyapja, James Lennon 1858-ban, Dublinban sz�letett, nagyanyja, Mary (le�nykori nev�n Maguire) szint�n �r sz�let�s� volt. Anyja, Julia Stanley pedig walesi felmen�kkel rendelkezett. Lennon �r sz�rmaz�s�r�l csak feln�ttkor�ban �rtes�lt.

A fi�r�l kider�lt, hogy r�vidl�t�, �gy k�nytelen volt szem�veget hordani. Korai Beatles-beli karrierje sor�n kontaktlencs�t vagy dioptri�s napszem�veget viselt, de 1966-ban, a How I Won the War c�m� film forgat�s�n egy olcs�, eg�szs�g�gyi szem�veget kellett viselnie. A forgat�s ut�n azonban tov�bb hordta, �gy a kerek szem�veg szem�lyis�g�nek szerves r�sz�v� v�lt.

B�r nem az anyj�val �lt, rendszeres kapcsolatban volt vele �s a l�togat�sok alatt Julia megtan�totta bendzs�n j�tszani. John egy �letre elk�telezte mag�t a zene mellett. Nem sokkal fia 18. sz�let�snapja el�tt az anya baleset �ldozata lett: 1958. j�lius 15-�n egy r�szeg, szolg�laton k�v�li rend�r elg�zolta. Neki kellett azonos�tania anyja holttest�t. Ezut�n bar�ts�ga Paul McCartney-val m�g m�lyebb lett, akinek �desanyja szint�n meghalt, mellr�kban, amikor Paul 14 �ves volt. Az esem�ny Lennon t�bb dal�ra hat�ssal volt: „Julia” (1968), „Mother” (1970) �s „My Mummy's Dead” (1970). Els�sz�l�tt fi�t, Juliant �desanyja ut�n nevezte el.

Mimi nagyn�nje bemutatta Lennon n�h�ny rajz�t a Liverpool College of Artn�l �s el�rte, hogy a fi�t felvegy�k az iskol�ba. Itt tal�lkozott k�s�bbi feles�g�vel, Cynthia Powellel, azonban hamarosan meggy�l�lte az iskolai fegyelmet, konformit�st �s mint sok korabeli fiatal, egyre n�vekv� �rdekl�d�ssel figyelte a rock and roll-t �s olyan amerikai �nekeseket, mint Elvis Presley, Chuck Berry �s Buddy Holly. V�g�l az 1950-es �vek v�g�n megalak�totta saj�t skiffle zenekar�t, a The Quarrymen-t (iskol�j�r�l, a Quarry Bank High School-r�l nevezte el). Miut�n Paul McCartney �s George Harrison is csatlakozott, „Johnny and the Moondogs” n�ven rock and roll-t kezdtek j�tszani. Nev�ket k�s�bb Buddy Holly Crickets nev� zenekar�nak eml�k�re The Silver Beetles–re v�ltoztatt�k (k�t e-vel; „crickets”-„t�csk�k”, „beetles”-„bogarak”). Ezt hamarosan The Beatles–re r�vid�tett�k. 1962-ben feles�g�l vette Cynthi�t, mert a l�ny teherbe esett Julian nev� fiukkal.

A Beatlesben j�tszott szerepe:

Gyakran nagyon szabadon fejezte ki mag�t, a sajt� pedig sokmindenr�l megk�rdezte a v�lem�ny�t. 1966. m�rcius 4-�n a London Evening Standard �js�g�r�n�j�nek (egyik bar�tj�nak), Maureen Cleave-nek adott interj�j�ban a k�vetkez� kijelent�st tette a vall�ssal kapcsolatban:

„A kereszt�nys�g el fog t�nni. Megsz�nik, megsemmis�l. Err�l m�g csak vitatkozni sem vagyok hajland�. Igazam van �s be is fog igazol�dni. M�r most n�pszer�bbek vagyunk, mint J�zus. Nem tudom persze, melyik melyik fog el�bb let�nni a sz�nr�l, a rock ’n’ roll vagy a kereszt�nys�g. J�zussal nincs is semmi baj, de a k�vet�i ostob�k �s k�z�ns�gesek. �k csavarj�k ki �gy a dolgokat, hogy az sz�momra t�nkreteszi az eg�szet.” �t h�napig nem volt k�l�n�sebb visszhangja az interj�nak, akkor viszont egy Datebook nev� tin�dzserlap c�mlapon hozta az id�zetet.

Az Egyes�lt �llamok d�li ter�let�n tal�lhat� „Bibli�s orsz�gr�sz” lakosai �s konzervat�v vall�si k�rei komoly t�mad�st ind�tottak, aminek hat�s�ra az ottani r�di��llom�sok letiltott�k az egy�tes sz�mait, albumjaikat �s a hozz�juk k�t�d� term�keket pedig el�gett�k, elpuszt�tott�k. Spanyolorsz�g �s a Vatik�n denunci�llta Lennon szavait, majd D�l-Afrik�ban is betiltott�k a Beatles sz�mok r�di�s sug�rz�s�t. Lennon beismerte, nem �r�lt annak, hogy gy�l�lk�d�st sz�tott �s 1966. augusztus 11-�n a Beatles sajt�konferenci�t tartott Chicagoban a n�vekv� hiszt�ria csillap�t�s�ra.

„Azt hiszem, ha azt mondtam volna, hogy a telev�zi� sokkal n�pszer�bb, mint J�zus, nem lett volna semmi baj, de mivel egy bar�tommal besz�ltem, Beatles-t mondtam. Sajn�lom, hogy kinyitottam a sz�mat. Nem vagyok istenellenes, Krisztus-ellenes vagy vall�sellenes, nem �t�ltem el �s nem kissebb�tettem a jelent�s�g�t. Csak t�nyk�nt k�z�ltem, ami legink�bb Angli�ra igaz. Nem mondom, hogy jobbak vagy nagyszer�bbek vagyunk J�zusn�l, nem is hasonl�tom magunkat J�zus Krisztushoz mint szem�lyhez, istenhez, vagy ak�rkihez. Csak mondtam, amit mondtam, �s ez nem volt helyes. �s rosszul �rtelmezt�k. Ennyi.”

A Vatik�n elfogadta a bocs�natk�r�st. Sokszor rosszul id�zt�k, amit azt mondta: „nagyobbak, mint J�zus”, amir�l sokan azt hitt�k, �gy �rti, hogy a Beatles jobb, mint J�zus.

A Beatles hamarosan befejezte a turn�z�st (1966. augusztus 29-�n, a san franciscoi Candlestick Parkban), �s st�di�zenekark�nt folytatt�k. A nyilv�nosan el�adhat� dalok �r�s�nak k�nyszere n�lk�l egyre bonyolultabb hangz�sokat siker�lt felfedezni�k.

 Lennon �s csal�di probl�m�i:

Ma m�r sokan tudj�k, hogy Lennon n�h�nyszor meg�t�tte Cynthi�t, m�g kapcsolatuk elej�n. A Beatlem�nia fokoz�d�sa �s a turn�k okozta stressz csak n�velte a fesz�lts�get. Fi�t�l, Juliant�l is t�vol volt, aki bar�ti viszonyban volt Paul McCartneyval. Ahogy k�s�bb mondta: „Sosem akartam tudni, milyen volt velem az ap�m. Sokszor nagyon rosszul esett amiket r�lam mondott – p�ld�ul, egy whiskeys�vegb�l j�ttem ki egy szombat este. Meg ilyenek. – Hol van ezekben a szeretet? Sokszor ment�nk el Paullal valahov� – t�bbsz�r, mint az ap�mmal. Nagyon j� bar�tok voltunk, sokkal t�bb k�pen vagyok vele, mint ap�mmal.”

Meg kell jegyezni, hogy a „Mother” c�m� dalban John mag�t is okolja, ami�rt nem nevelte rendesen a fi�t.

Lennon �s Ono:

1966. november 9-�n, miut�n az utols� turn�juk v�get �rt �s befejezte a Hogyan nyertem meg a h�bor�t? c�m� fim egy kisebb szerep�nek a forgat�s�t, Lennon megn�zte Yoko Ono ki�ll�t�s�t a londoni Indica gal�ri�ban. Szerelmi kapcsolatuk 1968-ban kezd�d�tt, a f�rfi Indi�b�l val� haza�rkez�se ut�n, mikor r�j�tt, hogy elt�volodtak egym�st�l feles�g�vel, Cynthi�val. A h�zass�g m�g abban az �vben v�l�ssal v�gz�d�tt, Lennon �s Ono pedig elv�laszthatatlanok voltak a mag�n�letben, a nyilv�noss�g el�tt s�t a Beatles lemezfelv�telei alatt is. A sajt� Onoval szemben el�g rosszindulat� volt, sok mocskol�d� cikk jelent meg vele szemben. Ez feld�h�tette Lennont, aki a nyilv�noss�g el�tt azt mondta, hogy nincs John �s Yoko, mert �k egyek, John�sYoko. Lennon 1966-ban veget�ri�nus lett, �s hal�l�ig az maradt. Ezek az �j fejlem�nyek nyilv�nval� s�rl�d�shoz vezettek a zenekar t�bbi tagj�val �s fokozt�k a fesz�lts�get a Feh�r Album 1968-as felv�telei alatt.

1968. december 11-�n The Dirty Mac nev� alkalmi zenekarukkal Lennon �s Ono r�szt vett a Rolling Stones Rock and Roll Circus c�m� m�sor�ban.

A sz�jhagyom�ny gyakran Onot tekinti az egy�ttes felboml�s�nak f� okak�nt, de a val�s�gban a tagok m�r menedzser�k, Brian Epstein 1967-ben bek�vetkezett hal�la ut�n elt�volodtak egym�st�l, szem�lyes- �s zenei fejl�d�s�k �ssze nem egyeztethet� ir�nya miatt.

A Beatles utols� k�t �v�ben Lennon legt�bb idej�t Yokoval �s a vietnami h�bor ellen val� tiltakoz�ssal t�lt�tte. 1969. m�rcius 20-�n John Lennon �s Yoko Ono megesk�dtek Gibralt�ron. A m�zesheteiket Amszterdamban tartott�k „Egy �gyban...” a b�k�rt („Bed-In” for peace). K�s�bb ugyanezt megism�telt�k Montrealban is. Ezen m�sodik performance alatt vett�k fel a „Give Peace a Chance” c�m� dalt, ami a b�kemozgalmak nemzetk�zi himnusza lett. A m�dia egyszer�en egy excentrikus p�rnak tekintette �ket, de m�g mindig fontos szerepet j�tszottak a h�bor�ellenes megmozdul�sokban �s a feminista mozgalomban. T�bbsz�r saj�tos m�don demonstr�ltak; kital�lt�k a Bagism mozgalmat (magyarul „zs�kizmus”-nak lehetne ford�tani), melyet el�sz�r egy b�csi sajt�t�j�koztat�n mutattak be. John hamarosan Winstonr�l Onora v�ltoztatta a m�sodik nev�t, hogy megmutassa Yokoval val� egys�g�ket �s meg�rta „John �s Yoko ballad�j�t” („The Ballad of John and Yoko”) n�sz�tjukr�l �s az azt k�vet� nyom�sr�l. 1969. november 25-�n visszak�ldte az angol kir�lyn�t�l kapott MBE lovagi kit�ntet�s�t a vietnami h�bor�ban val� brit r�szv�tel, illet�leg a Nig�ria-Biafra konfliktusba val� beavatkoz�s miatt; �s m�g egy ok miatt: mert a „Cold Turkey” lecs�szott a list�kon (ezt viccnek sz�nta).

A Beatles feloszl�sa:

A kudarcba fulladt Get Back/Let It Be felv�telein nem javult a n�gy zen�sz kapcsolata. Miut�n 1969 nyar�n mindketten megs�r�ltek egy sk�ciai aut�balesetben, Lennon �gy int�zte, hogy Yoko folyamatosan vele legyen a st�di�ban a Beatles Abbey Road c�m� album�nak felv�telein. Egy nagym�ret� �gyat toltak be a st�di�ba, hogy ne kelljen elv�lniuk egym�st�l. Ez az album volt a zenekar utols� csiszolt, egyes�lt munka eredm�ny�nek min�s�thet� lemeze �s kiad�sa ut�n, 1969 �sz�n �gy t�nt, hogy a tagok csendesen b�cs�t vettek egym�st�l. Utolj�ra 1969. augusztus 20-�n voltak mind a n�gyen egy�tt a st�di�ban.

Lennon elhat�rozta, hogy feloszlatja a zenekart, de a t�bbiek lebesz�lt�k arr�l, hogy a nyilv�noss�g el�tt ilyesmit mondjon. Miut�n McCartney megtudta, hogy a Get Back felv�telein k�sz�lt anyagokat kiad�sra k�sz�tik el�, komoly vita kezd�d�tt k�zte �s Lennon k�z�tt; Lennon ugyanis maga ruh�zta fel Phil Spectort a felv�telek kezel�s�nek jog�val. McCartney 1970. �prilis 10-�n sajt�k�zlem�nyben tudatta a nyilv�noss�ggal, hogy kil�p a Beatles-b�l, �s a zenekar feloszlik. A feloszl�s jogilag csak valamivel k�s�bb k�vetkezett be, Lennon �s McCartney kapcsolat�nak itt v�ge lett; b�r r�viddel Lennon hal�la el�tt kib�k�ltek.

Sz�l�karrier:

A kor�bbi Beatles-tagok k�z�l tal�n neki volt a legv�ltozatosabb zenei karrierje, gyakran visszat�kr�z�dtek benne szem�lyis�g�nek viszontags�gai . M�g a zenekar tagjak�nt elk�sz�tett h�rom bonyolult, k�s�rleti elektronikus zenei albumot Onoval, Unfinished Music No. 1: Two Virgins, Unfinished Music No. 2: Life with the Lions, �s Wedding Album c�mmel. Els� k�nny�zenei sz�l� album�t, a Live Peace in Toronto 1969-et 1969-ben (m�g a Beatles feloszl�sa el�tt) vette fel Torontoban, a Rock 'n' Roll Revival Festivalon a The Plastic Ono Banddel, amiben ekkor Eric Clapton �s Klaus Voormann is j�tszott. Ekkoriban h�rom �n�ll� dalt is felvett, amelyek a h�bor�ellenes „Give Peace a Chance”, a heroinnal val� k�zdelm�r�l sz�l� „Cold Turkey” �s az „Instant Karma!” voltak.

A Beatles felboml�s�t k�vet�en, 1970-ben jelent meg a nyers, �szinte John Lennon/Plastic Ono Band c�m� album, melyre nagy hat�ssal volt Lennonnak az Arthur Janov pszihchi�tern�l foly� ter�pi�ja. A ter�pia hat�sa az ord�t�sokban t�kr�z�dik, olyan dalokban, mint a „Mother” vagy a „Well Well Well”. A lemez a mai napig egyike a valaha k�sz�lt legszem�lyesebb zenei m�veknek. Legfontosabb sz�ma a „God”, amiben felsorolja mindazokat a dolgokat, amiben nem hisz, a Beatlest is bele�rtve. K�vetkez� k�s�rlete a zenekar m�tosz�nak megsz�ntet�s�re egy hossz� interj� volt, amit a Rolling Stone zenei �js�gnak adott.

1971-ben megjelent az Imagine, karrierj�nek legsikeresebb sz�l�albuma, melynek hangulata az �lmodoz�s �s a harag k�z�t v�ltakozik. A c�mad� sz�m, amely a vil�gb�ke himnusz�v� v�lt, jelk�pezte Lennon „feh�r korszak�t” (feh�r ruh�k, feh�r zongora, feh�r szoba...)

Tal�n ellenhat�sk�nt a k�vetkez� lemez, a Some Time in New York City hangos, �rdes, er�sen politiz�l� lett, sz�mokkal b�rt�nl�zad�sokr�l, rasszizmusr�l, szexu�lis kapcsolatokr�l, a britek szerep�r�l az �szak-�rorsz�gi vall�si halap� harcokban �s szem�lyes gondjair�l az amerikai z�ld k�rtya megszerez�s�ben. Ezt az albumot tartj�k karrierje m�lypontj�nak, mely tele van esetlen, primit�v �zenetekkel, de nagyon kev�s benn�k a m�v�szi �rt�k. Lennont az 1960-as �vek v�ge �ta �rdekelte a baloldali politiz�l�s, t�bbsz�r is adott adom�nyokat a Trockista Munk�sok Forradalmi P�rtj�nak. A csoporttal val� kapcsolata ekkor volt a legszorosabb. 1972. augusztus 30-�n k�t seg�lykoncertet adott a New York-i Madison Square Gardenben az Elephant’s Memory nev� zenekar k�s�ret�vel. Ezek voltak utols� teljes koncertjei. Onoval egy h�ten kereszt�l megh�vott m�sorvezet�k�nt m�k�dtek k�zre a Mike Douglas Show-ban, melynek sor�n kider�lt, hogy Lennon esze �s humora m�g mindig a hely�n van.

1972-ben jelent meg „Woman is the Nigger of the World” c�m�, szexizmus-ellenes dala, melyben arra utal, hogy n�h�ny orsz�gban a feket�ket diszkrimin�lj�k, ugyan�gy a n�ket is az eg�sz vil�gon. A dalt majdnem mindenhol betiltott�k, b�r m�sodik fell�p�s�n a The Dick Cavett Show-ban megpr�b�lta el�rni, hogy leadj�k a TV-ben.

1973-ban �j er�re kapott �s megjelentette a Mind Games c�m� albumot. Ebben egy „Nutopia” nev� orsz�gr�l �nekel; ez a z�ld k�rty��rt folytatott harc�nak a szat�r�ja. Ebben az �vben a legnagyobb felt�n�st okoz� dala a k�l�n�s „I’m the Greatest” volt, amit Ringo Starr nagyon sikeres Ringo c�m� album�ra �rt.

1973 sor�n mag�n�lete �sszeomlott, amikor Yoko kitette a sz�r�t a h�zb�l. Yoko felaj�nlotta asszisztens�knek, May Pang-nek, hogy „legyen John-nal, seg�tsen neki �s teljes�tse minden k�r�s�t”. John �s May hamarosan Los Angelesbe k�lt�z�tt. Lennon ezt az id�szakot csak „elveszett h�tv�ge” n�ven nevezte, b�r 1975 elej�ig eltartott. Ezalatt May b�tor�totta, hogy t�bb id�t t�lts�n Juliannel, �k pedig Cynthi�val bar�tn�k lettek. 1974 sor�n John n�h�nyszor r�szegen randal�rozott, de May szerint a mag�n�letben higgadt volt, �s sok testedz�st v�gzett.

A sok iv�s ellen�re k�pes volt egy el�g j� fogadtat�sban r�szes�l� albumot �sszehozni, a Walls and Bridges-t. Szerepelt rajta Elton John az �temes „Whatever Gets You Thru the Night”-ban, ami sl�ger lett. Egy m�sik toplist�s sz�ma a Beatles-szer� hangz�st mutat� „#9 Dream”. Azzal z�rta az �vet, hogy meglepet�svend�gk�nt fell�pett Elton John Madison Square Garden-beli koncertj�n, ahol a „Lucy in the Sky with Diamonds”, a „Whatever Gets You Thru the Night” �s az „I Saw Her Standing There” c�m� dalokat k�z�sen adt�k el�. Ez volt Lennon utols� koncertje.

1975-ben megjelent a Rock 'n’ Roll c�m� album, melyen ifj�kor�ban sikeres rock and roll sz�mok feldolgoz�sai szerepeltek. A projektet h�tr�ltatta Phil Spector produceri k�zrem�k�d�se �s sz�mos jogi huzavona. A v�geredm�ny negat�v kritik�kat kapott, pedig rajta volt a „Stand by Me” �nnepelt feldolgoz�sa is.

Ekkor Yoko els� gyermek�kkel volt terhes. Lennon �gy d�nt�tt, – mivel a Beatlem�nia idej�n nem tudta �lvezni az apai �let �r�meit – hogy csal�di �let�re �sszpontos�t. Ezt megk�nny�tette, hogy 1976-ban enged�lyezt�k sz�m�ra az amerikai bev�ndorl�st, egy t�bb �ves, a Nixon-adminisztr�ci�val folytatott csata v�gezt�vel, amelyben szerepelt egy politikai ind�ttat�s� FBI vizsg�lat is.

Ugyancsak 1975-ben seg�tett meg�rni David Bowie „Fame” c�m� dal�t, mely Bowie els� listavezet� dala lett az USA-ban.

A visszavonul�s 1980-ig tartott. Lennon felfriss�lt, tele volt �tletekkel. Egy karibi vak�ci� alkalm�val sok dalt �rt, �s egy �j albumr�l kezdett gondolkodni. A visszat�r�shez Yoko Onoval elk�sz�tett�k a Double Fantasy c�m� koncept albumot, ami kapcsolatukr�l sz�lt. A c�m egy vir�g nev�b�l eredt, amit egy ki�ll�t�son l�tott; �gy gondolta, a c�m t�k�letesen le�rja h�zass�gukat. A „(Just Like) Starting Over” elkezdett felfel� k�szni a sl�gerlist�kon, �s Lennon egy vil�gk�r�li turn�r�l kezdett gondolkodni. Elkezdte a Milk and Honey munk�latait is, amit v�g�l – sajnos – befejezetlen�l hagyott. Eltelt n�mi id�, mire Ono r�vette mag�t, hogy befejezze.

Lennon el�gg� ki�br�ndult, amikor George Harrison I Me Mine c�m� k�nyv�ben szinte egy sz�t sem �rt r�la. Yoko szerint annak sem �r�lt nagyon, hogy Paul Beatles-dalai n�pszer�bbek voltak, mint az �v�i.

A gyilkoss�g:

1980. december 8-�n, k�s� d�lut�n, New York-ban egy megzavarodott rajong�, Mark David Chapman l�pett a st�di�ba indul� Lennonhoz, hogy al��rassa a Double Fantasy c�m� album egy p�ld�ny�t. Ezt a kedves gesztust egy fot�s meg is �r�k�tette, hogy a New York Daily News egy k�s�bbi sz�m�nak c�mlapj�n szerepeljen. Chapman a nap sor�n a Dakota-h�z k�rny�k�n maradt, mialatt a k�zeli Central Park t�zij�t�ka foglalta le a port�s �s az arra j�r�k figyelm�t.

Este, Ono „Walking on Thin Ice” c�m� kislemez�nek felv�tele ut�n Lennon�k visszat�rtek lak�sukba. 22:50 k�r�l limuzinjukkal a Dakota-h�z el� parkoltak. El�sz�r Ono sz�llt ki, ut�na Lennon. Mialatt Ono bement, Lennon Chapmanre n�zett, ut�na a bej�rat fel� indult.

Mik�zben Lennon els�t�lt mellette, Chapman azt k�rdezte: „Mr. Lennon?”. Ahogy Lennon megfordult, Chapman �gy helyezkedett, amit a szemtan�k „harc�ll�s”-nak neveztek, majd l�tt – �tsz�r. Az egyik mell�ment, a t�bbi Lennon h�t�t �s v�llait �rte. Az egyik l�ved�k az aort�j�t tal�lta el.

Chapman ottmaradt, fegyver�t Jos� Perdomo vette el, ut�na azt k�rdezte t�le: „Mit csin�lt, mit csin�lt?”; Chapman csak annyit v�laszolt: „Lel�ttem John Lennont”. Ezut�n levette a kab�tj�t, majd J.D. Salinger Zabhegyez�j�t kezdte olvasni. A rend�rs�g perceken bel�l ki�rt, �s Chapman m�g mindig olvasott.

Mivel nem tudtak v�rni a ki�rkez� ment�re, k�t rend�r a j�r�rkocsi h�ts� �l�s�n a Roosevelt K�rh�zba sz�ll�totta Lennont. Mikor megk�rdezt�k, hogy tudja-e kicsoda, nem egybehangz� v�lem�nyek szerint azt v�laszolta, hogy „Igen”, vagy „John Lennon vagyok, a Beatle”, vagy csup�n b�lintott, �gy nem tudjuk biztosan, mik voltak az utols� szavai. Minden, megment�s�re ir�nyul� er�fesz�t�s ellen�re belehalt a 80%-os v�rvesztes�gbe. 40 �ves volt.

Az els� h�rt a mer�nyletr�l az �jonnan alap�tott CNN adta; Kathleen Sullivan m�sorvezet�n� jelentette be, hogy Lennont lel�tt�k �s �pp a k�rh�zba sz�ll�tj�k (a hal�lh�r�t m�g nem er�s�tett�k meg). �m a legt�bben el�g furcsa m�don �rtes�ltek az esem�nyr�l. Howard Cosell, a legend�s sportriporter, az ABC Monday Night Football c�m� m�sor�nak tud�s�t�ja jelentette be a hal�lh�r�t:

Cosell: „Eml�kezz�nk arra, hogy ez csak egy focimeccs, mindegy, ki gy�z vagy vesz�t. Az ABC News egy s�lyos trag�di�r�l �rtes�tett minket New York Cityb�l. John Lennon – tal�n a legh�resebb Beatle – New York-i lak�h�za el�tt �t l�v�st kapott, �s k�rh�zba sz�ll�t�s k�zben elhunyt.”

A konkurens NBC csatorn�n j�val szokv�nyosabban adtak h�rt az esetr�l. A „The Tonight Show Starring Johnny Carson” c�m� m�sor egyik jelenet�t megszak�tott�k, bemondt�k a h�rt, majd folytatt�k a m�sort.

Amikor az 1960-as �vekben Lennont arr�l k�rdezt�k, szerinte hogyan fog meghalni, azt felelte: „Biztos valami �r�lt fog kinyiffantani.” T�bb amerikai �s kanadai Beatles-koncerten meger�s�tett �rizetet kaptak a fenyeget�sek miatt, Ringo Starr azt mondta, hogy egy montreali koncerten a cint�ny�rok m�g�tt kellett �lnie. B�r Lennon ezt minden bizonnyal viccnek sz�nta, m�gis bek�vetkezett. M�g egy hasonl� kijelent�st tett utols� interj�j�ban, amikor azt mondta, �gy �rzi, mintha valaki k�vetn�: el�sz�r sz�vets�gi �gyn�k�k az 1970-es �vekben, hogy deport�lj�k, majd a megsz�llott rajong� 1980-ban.

Megeml�kez�sek:

Nagy t�meg gy�lt �ssze a Dakota-h�z k�r�l Lennon hal�l�nak �jszak�j�n. Ono ki�zent, hogy az �nekl�s�kt�l nem tud aludni �s arra k�rte �ket, hogy vas�rnap gy�ljenek �ssze a Central Parkban egy csendes, t�z perces im�ra. A csendes gy�l�sre val� felh�v�st vil�gszerte megfogadt�k.

K�l�n�s eml�ket �ll�tott Lennonnak a Rolling Stone magazin, amikor nem sokkal a gyilkoss�g ut�n megjelent sz�m�nak c�mlapj�ra az az Annie Leibovitz �ltal a l�v�ld�z�s reggel�n k�sz�tett fot� ker�lt, amelyiken Lennon l�that� meztelen�l, embrion�lis p�zban, amint megcs�kolja a teljesen fel�lt�z�tt On�t.

A Strawberry Fields Eml�km�vet Lennon eml�k�re �p�tett�k a Central Parkban, szemben a Dakota-h�zzal. Mikor 2001-ben George Harrison meghalt, az emberek itt gy�ltek �ssze a megeml�kez�sre.